Amikor a pezsgőfürdő ki van kapcsolva, a vízszivattyú leáll, és a víz áramlása természetes módon megszűnik. Ez azt jelenti, hogy még ha megnyitja a csapot vagy a lefolyót, a víz nem fog úgy folyni vagy keringeni, mint normál használat esetén.

A jakuzzi használata előtti zuhanyozás nem pusztán higiéniai formalitás, hanem egy hosszú ideje bevált alapvető használati szabvány. A jakuzzik magas hőmérsékletű, zárt, keringető vízrendszerek; a vízbe kerülő szennyeződések a keringés révén ismételten felerősödnek.

Vannak, akik fáradtnak érzik magukat a pezsgőfürdőben való áztatás után, sőt tévesen azt hiszik, hogy „sok energiát égettek el”. Ez a „fáradtság” inkább a relaxációra adott reakció, mintsem a nagy intenzitású energiafelhasználás eredménye.

A legtöbb esetben a pezsgőfürdőben lévő víz zavarosságát több tényező kombinációja okozza: • Nem elegendő fertőtlenítőszer • Csökkent szűrési hatékonyság • Emberi szennyeződések felhalmozódása • pH- vagy keménységegyensúly-ingadozás • Nem elegendő keringési idő • Túlzott vízhasználati ciklus

A legtöbb úszómedence hőmérséklete 34°C és 40°C között van beállítva. Bár ez a hőmérséklet megnyugtathatja az izmokat, a hosszan tartó expozíció a következőkhöz vezethet: • Folyamatos értágulat, ami vérnyomásesést eredményez; • Megnövekedett pulzusszám a keringés fenntartása érdekében; • Fokozott terhelés a szervezet hőszabályozó központjára; • Túlzott izzadás, ami kiszáradáshoz vezet.

A klórozás nélküli pezsgőfürdőben lévő vizet általában nem szabad 1-3 napnál tovább állni. Mindenesetre a harmadik nap utáni vízminőséget nehéz garantálni biztonságosnak, és nem alkalmas a további áztatásra.